csak úgy

Szerda 17:30. A Balatonban ülünk Karesszal és hűtjük magunkat az egy órás autóút után.

Ez pedig úgy történt, hogy elmaradt a délutáni megbeszélésem, Karesznak pedig épp szabadnapja volt. Bepattantunk az autóba, és lementünk a Balatonra. Csak úgy. A nap már közel volt a horizonthoz, nem sütött olyan erősen. A víz langyos volt, talpunk alatt lágy homok hullámzott. Egy órát áztattuk magunkat, közben néztük a SUP-os, matracos nyaralókat, és persze megváltottuk a világot. Nekem meg közben dejá vú érzésem volt, hogy tuti, hogy valaha ezen a szakaszon volt a Balaton Sound! Este pedig az egyik kis bódéban megettünk egy hekket. Már sötét volt, mire hazaértünk. Ezt el tudnám képzelni minden napra: befejezhetném a munkát korábban, lehetne mondjuk egy saját tavam, amiben munka után meg tudok mártózni. És akkor biztosan lenne flamingós vagy unikornisos matracom is. Ezen még dolgoznom kell!