Úgy volt, hogy nagyimmal elevezünk a piacra. Már épp szálltunk be a csónakba, amikor ránk szakadt az ég, mi pedig az addigra megáradó utcácskán visszacsalinkáztunk a házba, ázottan, sárosan, és szakadva a nevetéstől. Piac nem lett, viszont lett helyette szalonnás tojásrántotta és két bögre meleg tea. Míg kint zuhogott, addig újraolvastam a blogomat, és annyira jó volt nosztalgiázni. Meg végignéztem egy éjjeli lepke tusáját egy pókkal az ablakban. Nehezen bár, de úgy döntöttem, hogy nem játszom istent, és hagyom, hogy minden a természet rendje szerint haladjon. Ebédre megjött Karesz is, akit megetettünk, cserébe megszerelt pár ablakot, és mivel ő pár hete itt evezett életében először, és az idő is kitisztult addigra, nagy lelkesen elvitt minket csónakkal a faluba bevásárolni. Mikor távol van idealizálom, aztán mikor találkozunk eszembe jut, hogy mik is a nehézségek. Arra is jutottam, hogy nem könnyű engem szeretni, nagyon visszafogott vagyok az érzelmek kimutatásában, és ez talán az írásaimban is látszik. Befelé élem meg az érzelmeket, és meg kell tanulnom azokat jobban kimutatni. Ezt csinálom most itt pár napja, remélem, hogy nem ijesztettem el vele senkit. Számomra azért picit ijesztő.
Én már kezdek nagyon megijedni ;)
VálaszTörlésDehogyis! Masfajták ezek az írások tényleg, de én nem tudtam volna, hogy ezekben te picit jobban megnyílsz. Mármint mélyebbek és elemzőbbek, de én eddig azt gondoltam, hogy direkt nem akarsz túl sok mindent megosztani itt. Arra nem gondoltam, hogy ezt te "tanulod"
Én korábban nem tudtam vagy akartam hozzászólni, mert én nem látom át igazán a teljes képet és problémát. Igazából csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy én azért szurkolok neked hogy mielőbb rájöjj arra a döntésre, amivel hosszútávon a legboldogabb leszel. Szerintem mindig a vacillálás a legnehezebb. Mert a menés és a maradás mellett is fel lehet sorolni rengeteg érvet és ellenérvet, és bele lehet őrülni a köztes állapotba.
Viszont amikor meghozod a végső döntést, akkor már könnyebb abba beleállni, abba fektetni azokat az energiákat, amit most a vívódás felemészt, és kihozni a legtöbbet.
Egyébként amikor azt írtad hogy úgy döntöttél hogy hagyod, minden a természet rendje szerint haladjon, akkor én azt hittem, az a mondat a kapcsolatra és nem a pókra utal :)
Szerintem kicsit (vagy nagyon) leírod magad ezzel hogy téged nem könnyű szeretni. Ezt nehéz elképzelnem. Én arra gondoltam korábban is, hogy nem lehet itt szeretetnyelv-beli ütközés is? Az is hogy a gesztusok félremennek, meg ez is hogy téged nem könnyű szeretni.. Nem lehet hogy csak más szeretetnyelvet beszéltek?
Vannak olyanok akiknek nagyon egyféle a szeretetnyelvük és ha nem azt kapják, akkor nem érzik magukat szeretve. Valahogy nehéz elképzelnem hogy visszafogott vagy az érzelmek kimutatásában. Lehet hogy nem ugrasz a nyakába nekifutásból, mint a filmekben, de szerintem tuti te is nagyon egyértelműen mutatod az érzelmeket, csak lehet hogy ő azokat nem tudja olvasni vagy máshogy dekódolódnak a fejében. Szerintem ha nagyon más valaki szeretetnyelve akkor eltart egy darabig erre rájönni, ezt tudatosítani, és megtanítani egymást.
Persze lehet hogy nem erről van szó és más vagy ennél jóval összetettebb a probléma. Mindenesetre szurkolok neked hogy találd meg a boldogságod. De a nagyiddal az élet és a kapcsolat irigylésre méltó!
Köszi, hogy írtál :) és igazad van, lehet ez a szeretetnyelv-dolog is. meg kulturális, szociális, meg egy csomó vetület, áh, mire ezt kibogozzuk, de rajta vagyunk :))
TörlésNálunk pont fordítva van, a pasim zárkózottabb, nehezen megnyilvánulós, én a nagyon nyíltan teljes személyiséggel szeretős.
VálaszTörlésTöbb, mint 1 év telt el addig, mire kimondta, hogy szeret. De így legalább tudtam, hogy az tuti. :)) Azóta mondjuk rengeteget "fejlődött" ebben, pedig én nem erőltettem semmit, mert a szeméből, a tekintetéből, az öleléséből érzem amit kell. De fontosnak találja mégis a kimondást is.
Ettől ő nem kevésbé szerethető, sőt. Nagyon-nagyon szerethető.
De az egyre jobban látszik, hogy itt azért nem elég csak az, hogy te dűlőre juss magaddal, Karesznak is kell alkalmazkodnia, alakulnia, különben nem fog menni a dolog. Ez egy közös folyamat, közös alkalmazkodás.
igen, ez alkalmazkodás mindkét részről, úgyhogy jár neki is a piros pont :)
Törlés