daytrip #4: a kör

Ez megint egy olyan napnak indult, mint mostanában minden hétvégénk. Csodás, napsütéses idő, spontán kocsiba ülés, elindulás egy irányba, áh, arra tuti sokan lesznek, gyors jobbos kanyar, másik irányba indul, aztán araszolás a BAH-csomópontnál, mert erre még többen vannak, de akkor már úgyis mindegy.

A mai célpont a Velencei-tó volt. A piros lámpánál telefon táskából ki, google be, kerékpárkölcsönzés bepötyög, telefonszám beüt, 40 másodperc múlva két kerékpár lefoglalva. (Egy óra 500 Ft, szerintem tök jó ár!) 40 perc múlva Gárdonyban pedig már várt minket a két paripa. A bringás sráctól kérdeztük, hogy átlagosan mennyi idő körbetekerni a tavat. Hetykén visszakérdezett, hogy nekem vagy nektek? Nevettünk, oké, szóval földi halandóknak nettó két óra. Ezután csak az lebegett a szemem előtt, hogy én ezt két órán belül akarom letekerni, Karesz meg csak mosolygott, hogy tőle oké, menjünk!

Tökéletes tavaszi idő volt. Délnek indultunk, erős szembeszélben tekertünk, a tó déli csücskére picit már lógott a nyelvem, le is kerültek a kabátok és a pulcsik. Viszont miután beértünk a kanyarba megváltozott a táj, a szél is alábbhagyott, a forgalmas autóutat felváltotta a csendes tekerés, és a lógó nyelvű kaptatás átcsapott örömbringázásba. Száguldoztunk Karesszal dombról le, tekerünk ártér mellett, erdei utakon, réteken. Olyan régen bicikliztem, és száguldás közben olyan volt mint régen, mikor nyaranta Angival tekertünk a vízpart mellett, vagy a fiúk elől menekültünk, hogy nehogy lelocsoljanak minket vízzel. Már régóta terveztük Karesszal, hogy egyszer körbetekerjük a Velencei-tavat, de nem gondoltam volna, hogy ennyire szép és izgalmas lesz. Mikor feleszméltünk, már az északi csücsökben kanyarogtunk Velencénél, és innen már csak egy köpés volt a cél. És sikerült 2 órán belül letekerni, über büszkék voltunk magunkra.

Annyira tetszett ez a kör, hogy Karesszal megbeszéltük, hogy legközelebb kisebb kitérőket teszünk majd Pákozdon és Sukorón is, akkor lazább tempóban. Nekem a nagy álmom majd nyáron a Balatont is körbebringázni, bár ha két óra tekerés és 30 kilométer után mindenem így fáj majd mint most, mi lesz itt a Balaton 200 kilométerével, hajaj!