Tegnap meglátogattam a hugaimat. Sajnos nem látom őket sűrűn, mert apum sokat van külföldön, vagy a lányok betegek, vagy mert na, én is elfelejtem leszervezni előre. Viszont mikor meglátnak, olyan örömmel futnak felém és ugranak a nyakamba mind a négyen, hogy elszégyellem magam, hogy ilyen keveset járok. Most még übercuki rajzokat is készítettek nekem szülinapomra, be is könnyeztem tőle. Elhatároztam, hogy egyik rajzot bekereteztetem és kiteszem a komódomra. Na, meg persze, hogy többet fogom látogatni őket :)
Este Zsuval elmentünk egy fancy olasz étterembe újévköszöntő vacsira, sokat beszélgettünk, nosztalgiáztunk, mellé jól csúszott a gin-tonic, na, szóval jó kis könnyed este volt.
Ma este pedig a srác, akivel egy hónapja randizom, és aki az utóbbi egy hétben láthatóan kevesebbet keres, valószínűleg közölni fogja velem, hogy karácsonykor újra felvette a kapcsolatot az exével (tipikus amerikai filmes sztori), össze van zavarodva és nincs készen egy új kapcsolatra. Legalábbis a fejemben ezt a szenáriót raktam össze. Jajj, de nincs kedvem ehhez a találkozóhoz, de azt hiszem, ezen túl kell esnem, aztán jöhetek haza pityeregni.
 |
| Sunset sisters |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése