buláj

Ha valaki nekem azt mondja másfél éve, hogy a covid után az első leizzadós, táncolós bulim egy falunapon lesz, azt nem hiszem el. Pedig volt itt bográcsverseny, töpörtyű (omg!), poharas sör, sok por, ugrálóvár, ragadós vattacukor, rohangászó arcfestett kisgyerekek, hunyorgó részegek, szintetizátoros előadók, színpad előtt táncoló párok, balhé és összeborulás. Az egyik helyi kis barátnőm kivette a kezemből a sört, és behúzott a színpad elé. Nagyot táncoltunk az istentudja milyen zenékre, amit ő kívülről fújt, a végén még elindítottunk egy vonatozást is. Ehhez pedig csatlakozott sok felnőtt és gyerek is, úgy kanyarogtunk az egész területen. A koncert végén teljesen leizzadva huppantam le a kedélyesen cseverésző Karesz mellé az egyik sátor alá, majd így vártuk a tűzijátékot.