2021. augusztus 27., péntek

the true cost

Még régebben írtam arról, hogy elkezdett érdekelni a kapszulagardrób gondolata. Azóta pedig próbálok picit tudatosabb lenni ruhavásárlás terén. Ez egyelőre ott tart, hogy fejben nagyjából megvan, hogy milyen cuccokra van szükségem, és hősiesen tartom magam hozzá, vagy már csak igen keveset csábulok el. Szerintem már eljutottam oda is, hogy több ruhát ajándékozok el, mint amennyi újat veszek. Egy idő után remélem, hogy már nem lesznek elajándékozni való ruháim.

Most, hogy jön az ősz, elkezdett foglalkoztatni, hogy hogyan lehet az évszakot megúszni kevesebb, de jobb minőségű cuccokkal. Úgyhogy a napokban megint letöltöttem a pinterestet és elkezdtem inspirációkat nézegetni. Szeretném idővel klasszikus, időtálló, jó minőségű ruhákra lecserélni a mostani ruhatáramat.

Azon is sokat gondolkoztam, hogy vajon milyen színtípusba tartozom. Mert lehet, hogy nekem a nyár-típus színei jönnek be, de lehet, hogy a tavasz áll jól. Ha pedig már beruházok valami jó minőségű, kicsit borsosabb darabra, akkor szeretném, hogy az passzoljon hozzám. Úgyhogy a legújabb ötletem, hogy elmegyek színtanácsadásra. Mikor rákerestem neten kiderült, hogy ez egy komplett szakma, és hogy ugyanolyan népszerű, mint a stílus- vagy alaktanácsadás. Még picit barátkozom ezzel a gondolatommal.

Tegnap pedig megnéztem a 'The true cost' (Az igazi ár) című dokumentumfilmet, ami a fast fashion ruhák előállításának hátteréről szól: a környezetszennyező gyapottermesztésről, a túlhajszolt indiai munkásokról, a nyugati világ materializmusáról, és a használt ruhák által termelt szemétmennyiségről. A film arra is rámutat, hogy bár folyamatosan szegényedünk és az igazán értékes dolgokra sokunknak már nincs pénze, az egyre olcsóbb ruhák mégis a gazdagság illúzióját keltik bennünk, így a fast fashion lényegében a középosztály megszűnését hordozza magában. A filmet sajnos csak angolul találtam meg, belinkelem ide.



Nagyon elgondolkodtam a saját a felelősségemről, és picit el is szégyelltem magam. Most még inkább fontos lett számomra, hogy ha veszek is ruhát, az olyan legyen, amit naponta hordok, amiben jól érzem magam, és lehetőleg több szezonon át is kitartson. Szeretnék sokkal tudatosabban vigyázni a környezetemre, úgyhogy az új szerzemény lehetőleg legyen fair trade és organikus is. Majd még kiművelem magam ebből. Ti ismertek ilyen ruhamárkákat?

13 megjegyzés:

  1. Nekem nem szimpi a kapszulagardrób ötlete. Az egyik problémám vele az, hogy abból a célból, hogy az ember kevesebb ruhát hordjon, nekiáll eladogatni a meglévő és teljesen jó ruháit, hogy aztán újabbakat vegyen. Nem értem, hogy miért nem lehet a már meglévő ruhákat használni, kombinálni? Nekem ez kontraproduktív.

    A másik bajom pedig az úgymond környezetbarát ÉS tartós darabok gondolata. Ha már valamit újonnan vesz az ember, legyártják, elkészítik, az bármennyire is környezetbarátabb egy fast fashion darabhoz képest, a nem megvásárláshoz (vagy használtan vásárláshoz) képest így is jóval környezetszennyezőbb.

    A tartóssággal pedig az a bajom, hogy sosem lehet előre tudni, hogy mi lesz tartós. Nekem van egy csomó fast fashion ruhám, mint Promod, Stradivarius, H&M, Zara stb, amiket sok-sok éve hordok és teljesen jók. Máskor meg veszek egy drágább darabot, amitől azt várnám az ár alapján, hogy hosszabb életű lesz, de erre semmi garancia nincsen. Sajnos az ár és a minőség egyáltalán nincs arányban.

    De ez a kapszulagardrób biztos azoknak van, akik tényleg rengeteg új darabot vesznek folyton, de nekem sosem volt sok ruhám. Nekem mindig amolyan szükséges rossz volt a vásárlás, öltözködés. Kb. egy fekete és egy kék farmerben éltem, még amikor nem volt covid. Az is például Levi's volt, ami nagyra van a minőségével, de nekem úgy két év használat után elkopott a jobban igénybe vett részeken és a feketének is teljesen kifakult a színe. Semmiben sem volt jobb, mint egy H&M farmer lett volna. A Levi'snél sem a minőségért fizet az ember, hanem a logóért.

    Amikor nanny voltam, a kisfiútól egyszer megkaptam, hogy én miért vagyok mindig ugyanabban a ruhában :D Szóval nekem a kevés ruha az "életem", de nem voltam rá büszke, inkább lustaságnak tartottam. Milyen jó, hogy most meg már ezt úgy hívják, kapszulagardrób, és mondhatom azt, hogy ez elvi kérdés, és semmi köze a lustasághoz :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A kapszulagardróbnak szerintem pont az a lényege, amit te is írsz, hogy olyan ruhák legyenek a ruhatárban, amit valóban hord az illető. Ez nem azt jelenti, hogy a meglévőket lecseréli újra, én sem dobnám ki a már meglévőket. (Amúgy pont erről szól a 'Shop your closet' kihívás.) Sőt, ruhát eleve sosem dobnék ki, legfeljebb elajándékozom. Ez a koncepció szerintem inkább a tudatosságról szól, amivel le lehet csökkenteni a felesleges, impulzív vásárlások számát, lehet vele pénzt spórolni. Meg így talán nem lesz az embernek az az érzése sem minden reggel, hogy nincs egy gönce sem, amit felvegyen (true story), mert csak olyan ruhák vannak a szekrényben, amit minden nap hord. Ha te alapból ilyen vagy, tök jó, szerencsés vagy, viszont nekem tudatosabbnak kell lennem :D Ettől szerintem független, hogy mi a ruhák márkája, az csak egy másik elhatározás ugyanúgy, mint mondjuk az élelmiszereknél, hogy kinek mennyire fontos az, hogy hogyan, és hogy miből készült.

      Törlés
    2. Azt értem, hogy a cél a tudatosság, és hogy a fő problémád az, hogy sokat vásárolsz, és olyan dolgokat is, amit aztán nem is hordasz. Csak azt nem látom, hogy erre a problémára a kapszulagardrób megoldást nyújt. Mert ha most van mondjuk 200 ruhadarabod, és mégis úgy érzed, hogy nincs egy göncöd sem, és szeretsz boltokba menni és megvenni ami megtetszik, azon nem látom, hogy segítene, ha lecsökkentenéd a ruháid számát mondjuk 50 darabra. Persze hogy a szelektálás tök jó dolog. Hogy végignézed, hogy milyen ruháid is vannak és mit mivel hordhatsz, és hogy elajándékozod, amit tuti nem veszel fel. Igen, talán ez segít abban, hogy legközelebb, amikor a boltban vagy, akkor nemet tudj mondani egy-egy ruhára. De szerintem ez fejben dől el, és semmi köze a kapszulagardróbhoz. Vagyis én azt gondolom, hogy amikor veszel egy új ruhát, akkor nem azért veszed, mert tényleg azt hiszed, hogy annyira szükséged van rá, hanem mert pillanatnyi örömet ad. Nem véletlen létezik a shopaholic szó, mert egyfajta függőség ez is.

      Nekem az az érzés, hogy nincs egy göncöm sem, pont abból fakad, hogy megunom a ruháimat. Szeretek valami újat, változatosat látni magamon, főleg ha jobban kiöltözöm. Az még oké, hogy munkába felveszi az ember újra és újra ugyanazokat a szetteket, de annyi más program van ezen felül, és azokra a kapszulagardrób nem nyújt megoldást.

      Na szóval csak azt akarom kinyögni, hogy szerintem se a tudatos vásárlásra se a környezetbarát és faitrade vásárlásra nem megoldás a kapszulagardrób. A tudatos vásárlásra a válasz az az, hogy egyszerűen nem veszek új ruhát, mert tele a szekrényem velük. A környezetbarát és fairtrade ruhákra is leginkább ez, illetve a használtan vásárlás. Pont az élelmiszereknél is hasonlóan gondolom. Lehet azzal jönni, hogy de én csak bio húst veszek, de annál még jobb megoldás, ha az ember nem is vesz húst egyáltalán. Mert persze organikus, fenntartható, fairtrade meg minden egyéb, de összességében akkor is káros az előállítása a földnek, és amikor tele az ember ruhatára, akkor leginkább azzal tesz jót a bolygónak és a pénztárcájának is, ha felveszi újra és újra ugyanazokat az unásig hordott szetteket. És ha már úgyis tele a szekrény, akkor miért csökkentené le az ember a ruhatárat 30-40 darabosra.

      Törlés
    3. tényleg, arra emlékszem, hogy vegetáriánus vagy :) én azért szabadulok meg pár ruhától (amúgy azért nincsen olyan sok), mert egyszerűen nem hordom őket, és nem szeretném tárolni őket. azért szeretnék tudatosabb lenni (szín, alkat, anyag, stb terén), hogy legközelebb lehetőleg csak olyan ruhát vegyek, amire tényleg szükségem van, vagy hogy egyáltalán semmit ne vegyek (ebben egészen jól állok!) és azért is, hogy amik megvannak, azokat könnyebben tudjam kombinálni egymással (ebben még ügyesebbnek kell lennem!) az a kapszulagardrób lényege, hogy csak olyan ruháid vannak, amiket valóban hordasz, amik jól kombinálhatóak, és amiket szívesen hordasz unásig :) ez sztem is fejben dől el, és nekem ebben tök sokat segít a kapszulagardrób, vagy a minimalizmus gondolata. ez is csak egy lehetőség, másnak meg lehet, hogy más irány jön be.

      Törlés
    4. Köszi a magyarázatot, azt hiszem értem a motivációdat a dologban. Lehet, hogy nem annyira jól ismerem ezt a koncepciót, mert amikor a kapszulagardrób szót hallom, akkor előttem vannak azok a pinterestes ruhaválogatások az egytónusú színekkel és néhány utcai ruházattal, ami tök szuper, de közben külön van mind a 4 évszakra ez a válogatás, és ha összeadja az ember a 4 évszakra való "kevés" ruhát, a végén azért nem is olyan kevés az se.
      Illetve régebben, amikor követtem ilyen blogot, és máshol is beszéltek róla, akkor meg azt hangsúlyozták ki, hogy kevesebb, de minőségi darabot válasszunk, ami nem megy tönkre egy szezon után. És amikor megosztotta a nő, hogy melyik ruhája milyen márka és mennyiért vette, akkor csupa méregdrága cuccok voltak. Ezért írtam azt, hogy sajnos az ár nem garancia arra, hogy az a darab meglesz 5-10 év múlva is.

      Na és még az, amit nem értek a kapszulagardróbbal, hogy az utcai/munkaruhán kívül még annyi fajta ruha kell. Nekem van egy rakás otthoni ruhám, alvós ruházat, sportruházat, túrázós ruházat, alkalmi ruhák. Van utcai kabát, elegáns kabát, sportos/túrázós kabát, esőkabát. És akkor ezekből kell téli és átmeneti is. Cipőkből ugyanez. Szóval még úgy is, hogy kategóriánként kb. csak egy-egy szettem van, én azt gondolom, hogy ez is rengeteg ruha lesz a végére.

      Ja és a kommenten után gondolkoztam, hogy nagy túlzás azt mondani, hogy egyáltalán ne vegyen az ember ruhát vagy hogy mindent használtan. És például fehérneműt, cipőt, sport/túraruházatot sosem veszek használtan. Vagy amikor konkrét célra keresek ruhát, akkor sem jutna eszembe használtboltban nézni.
      És ilyenkor tényleg jó lenne tudni, hogy melyik a környezetbarátabb/fairtrade.

      Törlés
  2. A kapszulagardrób koncepciója számomra bár túl egysíkú, unalmas érzetet kelt, de közben meg észrevettem, hogy az utóbbi egy-két évben egyre kevesebb ruhát hordok, és már nem hoz lázba annyira, hogy mennyi klassz ruhám legyen (így is rengeteg van, csak most már ha nem rajongok teljesen egy ruhaert, akkor nem hozom el).
    Benne vagyok egy stílustanácsadós FB-csoportban, és ott tök jó elemzős posztokat oszt meg a stylist csaj szettekről, ezeket hasznosnak találom. A másik részét már nem, mikor jönnek sorban a bizonytalankodó, kérdező posztok, h ez vagy az a szín jól állhat-e egy telnek/nyárnak, vagy inkább más árnyalat kéne.Vagy hogy melyik a tökéletes fehér cipő.
    Szerintem azért egy adag önismerettel látni, mi áll jól nekünk, mitől ragyog fel az arcunk, vagy tűnünk el a szürkeségben :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem annyira nagy lett a választék, annyira sok reklámot kapunk az arcunkba nap mint nap, hogy megértem, ha sokan teljesen elbizonytalanodnak. Egyetértek, jó sok önismeret kell és tudatosság ahhoz, hogy valaki ebben a kavalkádban eligazodjon. Valakinek ez megadatott, valakinek pedig időbe telik ezt kifejlesztenie :) Amúgy sok színes kapszulagardrób van, aki ügyes, az egész izgalmasakat is össze tud állítani.

      Törlés
  3. Szerencsére, én utálok shoppingolni, de még így is van bőven ruhám, mivel sokszor megkapom a húgom és egy-két barátnőm megunt, vagy felesleges ruháit. Amikből sokat helyhiány miatt (meg méret, vagy stílusprobléma miatt) ajándékozok is tovább.
    Amúgy is rájöttem múltkor, hogy hiába van jó sok felsőm, van pár kedvencem és azokat hordom általában, a többi a helyet foglalja kb., erről le kellene szoknom és volt is pár nagy erejű selejtezésem, mikor nem engedtem a 21-ből, hanem mindent kiszortíroztam.
    Az, hogy milyen típusba tartozom, engem is érdekelt, magamtól sosem tudom meghatározni :/

    VálaszTörlés
  4. Szerintem a kapszulagardrób egy elegáns fogalom arra, hogy az ember nem akar tipródni azon, hogy mit vegyen fel aznap. Legalábbis nekem ezt hozta. Könnyen öltözöm, mindig ugyanzokkal a színekkel, ettől pedig magabiztos és kiegyensúlyozott vagyok a ruháimban (vagy legalábbis velük kapcsolatban), és a legfontosabb szempont, hogy kényelmes legyen. Ha jó az anyaga, jó a színe, könnyen kombinálható bármelyik másik ruhámmal, akkor mindegy, hogy a H&M-ből jött, vagy máshonnan.
    Közben pedig azt hiszem, egyetértek Anszkival (túl azon, hogy én sem eszem húst): a kapszulaság igazából nem függ össze a környezetvédelemmel, függetlenül attól, hogy a True cost egy megrázó, felkavaró film. A probléma ott lehet, hogy a márkásabb cuccok, vagy "kézműves" ruhák is ugyanonnan szerzik az alapanyagot, mert nagyjából a piac ezt kínálja. Ahhoz, hogy tisztességes lenvászonhoz (és akkor direkt nem írtam bio-t, mert az már elképzelhetetlen, hogy permetezés mentes termesztésből származzon) jusson az ember ebben a bevétel orientált világban, nagyjából lehetetlen. :(
    A színekre reagálva: szerintem megspórolhatsz egy szakembert, ha megnézed a régi fotóid, és aszerint figyeled magad hogy melyik ruha állt rajtad jól. Illetve az ösztöneid is segíthetnek: amelyik színben jól érzed magad, az a tiéd. :)

    VálaszTörlés
  5. Én annyira elégedetlen vagyok a manapság kapható ruhák fazonjával, anyagával, színvilágával, hogy kihívást jelent, hogy legyen 7 különböző felsőm és mondjuk 2 nadrágom. Az évszakokat már nem is igazán követem, nyáron is háromnegyedes ujjú tunikakat hordtam, mert nem találtam normális kánikulában hordható felsöt. A mostani egyméretes, vagyis mindenkin borzasztóan mutató ruhák, amik olyan anyagból vannak, ami néhany éve még bélésanyag sem lehetett volna, nem vonzanak. A minőségüket ne is említsük, a kímélő mosás mellett is 2 hónap után kifakulnak, szétbomlanak a ruhák. Azon gondolkodom, hogy keresek egy varrónőt, aki megvarrja azt a pár ruhát, ami fontos, hátha azok jobban bírják.

    VálaszTörlés
  6. Nagyon érdekes volt, amit írtatok. Én csodálkozom, hogy mindenki el tudja ajándékozni a ruhákat. :) Én nem igazán tudom, még a gyerekruhákat se sokszor. És eluntam, hogy arra várjak, hogy majd valakinek kellenek, így igen, inkább kidobom. Nagy bűnömet max. azzal tudom csökkenteni, hogy erre kialakított ruhagyűjtő akármibe.
    VOlt, hogy én is kaptam továbbadott ruhát, na az is ment a ruhagyűjtőbe, nem jött be se a stílus, de az anyag. Erre is szoktam gondolni továbbadás esetén. :)
    Viszont gyerekruhát kaptunk már jópárszor ismerősöktől, azok 80%-át valóban tudtuk is használni.
    Én sem tudom tökre minimalizálni a ruhákat, azért, amit fentebb is írtak, vannak "munka" ruháim, itthoni ruháim, nem munkás, de utcai ruháim, túrához, futáshoz ruháim. És azért olyan is van benne, hogy hiába bírja valami mondjuk nagyon sokáig, egy idő után annyira avitt (és ettől öreges) lesz, hogy már nem akarom felvenni. Vagy az én stílusom lesz más, voltak ilyen fordulatok az életemben már azért. Vagy teljesen más ruhatár kellett amíg kisgyerekeim voltak, és teljesen mást hordhatok most már, hogy mindegyik iskolás.
    De az ilyen impulzus vásárlásokat, később soha nem hordott darabokat tényleg jó lecsökkenteni. :) Valahogy a ruha kidobásánál engem sokkal jobban "megvisel" a kaja kidobása.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja, és sokszor az a helyzet, hogy a gyerekektől "öröklök" már dolgokat, nagyon vicces. :) A lányommal meg néha megosztunk ruhákat.

      Törlés
    2. A ruhák elajándékozása nekem sem olyan egyszerű, most szerencsére találtam valakit, aki szívesen fogadja őket, persze a családom előbb mindig lemeózza a darabokat, és kiveszik, amiket tudnak használni :) de pl. vannak olyan darabok, amiket inkább eladnék.. na, ilyen felületet még nem találtam.

      Törlés