egyszer fent..

Azért ebben a lakásfelújításban is vannak néha kihívások, a tegnapi napon pedig kaptam gutaütésből egy rakattal. 

Kezdődött ott, hogy eltűnt az a szaki, aki a villanyórát szerelte volna be. Szombaton a megbeszélt időpont előtt egy órával egy ismerősén keresztül mondta le a munkát betegségre hivatkozva, azóta pedig kámforrá vált. Nem is lett volna azzal semmi gond, ha elhalasszuk az időpontot, de se hívásra, se sms-re, se e-mailre nem reagált többet. Kicsit talán meg is sértődtem rá, hogy így felültetett. 

No, ekkor gyorsan bekértem új árajánlatokat, és egy idősebb szaki bácsi vállalta a munkát. Kedves bácsinak tűnt, de nagyon dörzsöltnek is. Még aznap felmért, kicsit alkudoztunk, megállapodtunk az összegben, és már másnap jött is a villanyszerelőkkel egyeztetni. Én éppen akkor értem oda, mikor ő indult el. Kiderült, hogy a villanyszerelőket rávette, hogy ők vegyék meg a villanyórát és terheljék rám a költséget úgy, hogy közben ezt az összeget az ő munkadíjából nem vonjuk le. Ergo ő úgy gondolta, hogy a villanyóra díját kétszer fogom kifizetni. Még gyorsan utánakiáltottam, hogy ezt majd azért beszéljük meg.

Közben a villanyszerelő a kezét tördelve mutatott a falra, kis baleset történt, mondta, a konnektor fúrása közben véletlenül átfúrták a légkondi csövét (facepalm). Úgyhogy hívtam a légkondist, hogy ilyenkor mi van, jövő héten jönnek megjavítani. Plusz költség.

Épp mentem el, mikor hívott a közös képviselő is, hogy a népek kezdik unni a folytonos kopácsolást és fúrást, ami állítólag vasárnaponként sem áll le, és a munkások most azzal riogatják őket, hogy augusztus 20-án is dolgozni fognak. Ráadásul állítólag egy kismama is elcsúszott egy takarófóliában, úgyhogy kisebb armageddon van alakulóban. Ekkor hívtam a kivitelezőt, aki megerősítette, hogy ők márpedig vasárnap nem dolgoznak, takarófóliát eddig nem is használtak, ha pedig igen, azt tuti nem hagyják lakáson kívül. Mindenesetre jófej volt, kérte, hogy kössem össze a közös képviselővel, hogy megbeszélje vele.

Nem mellesleg megemlítette, hogy szerinte a tolóajtósok lehet, hogy átfúrták a szomszéd falát (facepalm#2).

Kareszt tegnap szinte sírva hívtam fel, hogy ez egyre gázabb, és mindenki meg fog engem lincselni. Ő teljesen higgadtan egyből összerakott egy projekttervet a fejében. Hogy akkor ő ma reggel a lakásban kezd és kiteszi a kivitelező számát a lépcsőházba, hogy a lakók hívhassák ha panasz van. Beszél a szomszéddal is, akinek lehet, hogy átfúrtuk a falát. Lebeszéli a villanyszerelőkkel, hogy a légkondi javításának a költségét vállalják át. És beszél a villanyórás bácsival is, hogy a villanyórának az árát nem szeretnénk neki kifizetni, ha azt a villanyszerelőknek is ki kell. 

Ilyenkor érzem, hogy mennyire jó, hogy ő van, különben ezt nehéz lenne egyedül. Mindig azt hajtogatja, hogy a lakásipar meglehetősen maszkulin, ezért könnyebb benne férfiként érvényesülni. Én pedig nem vitatkozom vele, amúgy is szerettem volna, ha egy kicsit nem kell ezzel foglalkoznom. Aztán délelőtt hívott, és teljes nyugalommal közölte, hogy a talán-átfúrt-falú szomszéd jófej volt, a villanyszerelőkkel a kárrendezés le lett beszélve, és a villanyórás szaki némi sértődés árán, de elvégezte a munkát. Yaay! Tök jófej, hogy ezt így elintézte nekem. Most pedig szorítunk, hogy a lakók bírják még pár napig. Kareszt pedig este meglepem valami finom vacsival, mert ma ő a nap hőse:)