Murphy törvénye, hogy mikor külföldön voltam, akkor kezdett el felpörögni a lakásfelújítás. Intézni kellett a tolóajtót, a nyílászárókat és elkezdődött a falak glettelése. Szegény pasim még nem tudta mit vállal be, mikor lelkesen felajánlotta, hogy a távollétemben átveszi a koordinációt. Még a felújítás kezdetén megbeszéltük, hogy én felelek a szervezés és a kivitelezés részéért, ő pedig bevállalja a kommunikációs (értsd: alkudozás, ártárgyalás) részét, amiben tudvalevő, hogy nagyon béna vagyok, ő viszont még élvezi is, úgyhogy win-win. A kivitelező is jófej volt, direkt nem keresett az alatt a pár nap alatt, de a pasimtól a nap különböző pontjain kapott random technikai kérdésekből azért sejtettem, hogy kettejük között a háttérben rendesen folyik az egyeztetés.
Mióta hazajöttem, azóta engem is beszippantott a lakásfelújítás. A héten kivakolták és leglettelték az egész lakást, betonoztak, falaztak, az ablaktokokat elkezdték felújítani. A hétvégén kezdik szerelni a villanyt, jövő héten pedig megépül az összes fal és talán a tolóajtó váza is bekerül a helyére, majd újabb glettelés. Közben valamikor a nyílászáróknak is meg kell érkezniük.
Szinte minden nap megyek csekkolni a munkát, ami baromi hasznos, mert egyrészt még időben el lehet csípni és javítani a "ja, én ezt másképp értettem" megoldásokat, meg közben a szakikkal is haverkodom, hogy picit tanulhassak a munkafolyamataikról. Persze kiderülnek olyanok is, hogy valamit elméreteztem, és akkor van egy gyors újratervezés, de ezt a nyaramat most erre szánom. Ami pedig a nyaralást illeti úgy tűnik, hogy ez a horvát kiruccanás jutott erre az évre, ugyanis tegnap pasimmal megbeszéltük, hogy a lakásfelújítás miatt a mi kis betervezett utunkat elengedjük idén, ő pedig ebben teljes mértékben támogat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése