lakás update & Co.

Egy ideje nem írtam a lakásfelújításról. Ennek az az oka, hogy sajnos belefutottam egy olyan kivitelezőbe, aki míg a leghabzóbb szájjal szidja a kontárokat, addig ő hónapok óta nem képes a lakást átadni egy "oké" állapotban. Öröm az ürömben, hogy legalább ő nem tűnt el, elérhető, és bár duzzogva, de újra kijön és kijavít. Lelkiismeretes srác, aki valószínűleg a trehány emberei miatt szív, de szerintem az az ő sara, hogy előbb hiszi el nekik, hogy a munka készen van, és látatlanban védi őket, mint hogy azt a saját szemével leellenőrizné. Így eléggé veszített már a kezdeti hiteléből, mert mindig ellentmondásos helyzetekbe kerül. 

Ezért hetekig, hónapokig én voltam a laikus meós, aki kétnaponta járt csekkolni a munkát, de mit értek én a vízhálózathoz, a vakoláshoz, a burkoláshoz, vagy a nyílászárókhoz. Meg aztán mindenki képzelje el, hogy vajon egy értelmiségi, virágnyelven érvelni próbáló lány mennyire hathatja meg a kétkezi munkást. Valaki persze mindig hibás volt, csak a munkával megbízott kivitelező srác nem. A tehetetlenség és a folyamatos készenlét lelkileg nagyon lefárasztott. Úgyhogy sok álmomból való felriadás, stresszelés után Karesz úgy döntött, hogy átveszi a srácokkal való kommunikációt. Állítólag még élvezi is. Ma egész délelőtt velük volt a lakásban és irányít, érvel (gondolom sokkal nyomatékosabban, mint én, mert úgy tűnik, hogy haladnak), és tökre türelmes. Szerintem a kivitelezőkkel kapcsolatos performanszára valami kommunikációs Oscar díjat érdemelne.

Amúgy már majdnem minden bekerült a helyére, az ablakok, a lámpák, megvan a konyhabútor is, ma fúrják fel a fürdőszobai szekrényeket, és ha a kivitelezők meg az égiek is úgy akarják, akkor már csak a bútorok összeszerelése maradt hátra.

Úgyhogy így, hogy a brigád irányítása lekerült a vállamról, a legkevesebb, amivel ezt viszonozni tudom Karesznak, hogy amikor este hazaér, valami finomsággal várom. Nagyon rákaptam a vegán kajákra. No, nem mintha vegán lennék, csak borzasztóan egyszerű ezeket a recepteket elkészíteni. Kvázi elég hozzá pár egészséges alapanyag és egy mixer, na meg a sütő. Hétvégén pedig elő-karácsonyi ajándékként kaptam Karesztől egy kenyérformát. Ő még szokja a hóbortomat, ezért szerintem a mai bevásárlásom is tele van számára értelmezhetetlen alapanyagokkal, de ezek egyik fele majd karfiol krémlevesbe, másik fele pedig finom csokis muffinba fog kerülni, ahol a sütőformám is debütál.

... a croissant és a latte csak az ebéd utáni bűnözés.

Az ebédszünetben pedig már be is dobtam a sütőbe egy édesburgonyát, ami most szépen megsül, a délutáni hívásaim után tíz perc alatt összemixelem a masszát, a sütő pedig majd intézi a többit. Aztán estére már tálalom is az egészséges menüt az Oscar gálára:)