lakásprojekt ON!

Ma ez a látvány fogadott, és ez is az oka az eltűnésemnek, ugyanis az utóbbi hetekben beindult a lakásfelújítás-projekt. Igyekszem pótolni azt, ami itt kimaradt, és megírni, hogy mi minden történt velem az elmúlt hetekben-hónapokban.

A történet ott kezdődik, hogy február elején eldöntöttem, hogy veszek egy lakást. Mi sem egyszerűbb, gondoltam, csináltam én már ilyet, ráadásul most gyakorolhatom is a lakberendezést, amiről a papírom valahol ott hever a szekrény alján. Jó kis szórakozásnak indult.

Nem tudtam, hogy mit keresek, a lakásokba általában csak úgy beleszeretek. Szeretem a formákat és a tereket, szeretem meglátni valamiben a lehetőséget, és ha lehetne, akkor azzal foglalkoznék, hogy lerobbant lakásokat varázsolok újra. Annyit tudtam, hogy olyan lakást keresek, ami felújítandó, hogy azt a magam ízlésére formálhassam; az épület viszont legyen jó állapotú, hogy a lakás értékálló legyen; legyen világos, lehetőleg legyen erkély, és hogy legyen frekventált, mégis csöndes helyen. A lift és a kád pedig plusz pontok. Így fogtam neki a keresésnek február elején, és egy hét múlva már az első lakásomat néztem.

Hűvös reggel volt. A Nagykörúttól egy utcára állt a szépen felújított épület, fehér stukkók díszítették homlokzatát. A főbejáraton át egy fás kertbe jutottam. A fák most kopáran álltak, de így is egy kicsi parknak tűnt a terület, amihez hasonlót még nem láttam a belvárosban. Az udvaron áthaladva egy lépcsőházon kellett bemenni, majd fel az emeletre. A falak frissen festve, a lift szép állapotban. Azonban ahogy beléptem a lakásba, ez az idilli kép elillant: megcsapott az állott, áporodott szag, szörnyű állapotok uralkodtak, rendetlenség, kosz és bűz volt. De ez nem szegte a kedvemet, mert az épület és a belső kert gyönyörű volt, a ház rendezettnek tűnt, a postaládák szépen fel voltak címkézve. A lakást egész nap sütötte a nap, a falakat könnyen lehetett alakítani, jó volt a beosztása, és volt egy pici, kertre néző erkélye is. Szerelem volt első látásra! 

Na, de mégiscsak ez volt az első ingatlan, amit megnéztem, nem volt viszonyítási alapom a mostani ingatlanpiacról. A másik oldalon pedig ott volt a nyomás, hogy mi van, ha ebben a lakásban más is meglátja a lehetőséget!? Pár nap gondolkodás után azonban megállapodtunk az eladóval. Azt sosem hittem volna, hogy egy héttel azután, hogy eldöntöttem a lakásprojektet, már tulajdonos leszek. Ha ez ilyen gyorsan megy, gondoltam, akkor márciusban megkapom a lakást, nyárra végzek a felújításokkal, és mekkora királyság lesz. Hát nem így lett! Ugyanis amit el lehet képzelni bonyodalmat lakásvásárlásnál, az velem mind megtörtént, de az hosszadalmas és unalmas lenne.

A következő bejegyzésben ezért a tervezésről fogok írni.