jóreggel

Ma manikűrösnél kezdtem, ami a karantén alatt is egy életmentő kis sziget volt, ahova ki lehetett mozdulni. Mivel a város is kezd visszaállni a régi kerékvágásba, ezért a manikűrös után betértem az egyik kedvenc kávézómba egy reggelire. Azért látszik, hogy még nem minden a régi: az emelet le volt zárva, meg kicsit a kiszolgáló is meg én is meg voltunk szeppenve, hogy akkor most mindketten húzzunk-e maszkot, vagy mi a szabály, de végül aztán csak ő húzott, evésnél nekem úgyis le kellene vennem. Közben elmesélte, hogy a felső szintet átrendezték, hogy ne üljenek az emberek egymás nyakában, és hogy nagyon szuper lett, én meg mondtam, hogy alig várom, hogy megnyissák azt a részt is, és hogy újra ott ülhessek majd az ablakban a kávémat kortyolgatva, mint régen. 

A reggeli croissant után betértem a közeli bevásárlóközpontba bámulni a kirakatokat. Nem siettem sehova, csak járkáltam fel-alá a szinteken és szívtam magamba a régi életérzést. A kirakatok üvegén nagyon sok helyen álltak ilyen feliratok, hogy "újra itt vagyunk'", meg hogy "örülünk, hogy jöttél", és bár tudom, hogy ezek marketing szövegek, de engem kicsit mégis megérintett az, hogy az akciós logók mellé odabiggyesztették ezeket a kedvességeket. Az jutott eszembe, hogy mennyire nehéz lehetett ez a pár hónap nagyon sok eladónak, hogy mekkora bizonytalanságban élhettek, hogy sokan milyen erőfeszítéseket tettek azért, hogy megőrizzék maguk és mások munkáját, hogy biztonságban tudják családjukat és munkatársaikat; és hogy milyen fellélegzés lehet számukra most az, hogy újra munkába állhatnak. Szóval jó érzés volt látni azt, hogy élednek fel újra az élet ezen színterei is, és van most egy ilyen bizsergető várakozás a levegőben.

Hazajövet a szomszédom megint kint állt a gangon és azzal fogadott, hogy már beszélt is a társával (aki az alattunk lévő szinten lakik), és hogy amennyiben áll még a dolog, szívesen elvállalják az új lakásom felújítását, meg persze mutatnak referenciákat is. Én pedig belementem, mert jó srácok, és mert sokkal reálisabb áron dolgoznak, mint egy-két elszállt generálos, akiktől a szintén felújító barátnőm a napokban kapott árajánlatot. Persze azért picit izgulok, mert nem ismerem a munkáikat, és ha majd mutatnak is párat, mivel nem értek hozzá, biztosan semmi hibát nem tudnék kiszúrni. Azon nevettünk, hogy nem járna jól vele, ha rossz munkát végezne, mert itt lakom a szomszédban, és biztosan a fejére járnék panaszkodni. De valamiért bízom bennük, rendes srác mindkettő, lelkiismeretesek, és úgyis itt leszek a nyakukon, szóval szerintem jó lesz ez:)