a négy fal között

Kicsit olyan érzés ez, mint nagyszüleinknek lehetett a háború alatt.. van egy titkos ellenség aki ellen küzdünk, miközben kisebb-nagyobb megszorításokkal élünk együtt. Nagyon érdekes élmény egy ilyen helyzetet megélni, és valahogy próbálok erre úgy tekinteni, mint egy életre szóló tapasztalatra. Ma én is megkezdtem hivatalos és önkéntes szobafogságomat, holnaptól pedig mindenkit home office-ba küldenek. Eddig is javarészt otthonról dolgoztam, úgyhogy nem nagy a változás, leszámítva azt, hogy most a szomszédaim többsége is otthon maradt, aminek egyenes következménye a folyosón rohangászó és sikoltozó gyerekek, illetve az őket ugató kutyák, ami egy unalmas konferencia hívást meglehetősen fel tud dobni:)

Annyira érdekes az, hogy emberek hogyan reagálnak erre a helyzetre. Egyesekből a legjobbat, másokból a legrosszabbat hozza ki. Hallottam olyan sztorikról, hogy várandós nőt löktek arrébb hogy hamarabb jussanak oda a kenyérpulthoz, vagy hogy idősek bevásárló kosarából vettek ki élelmiszert míg nem figyeltek oda. Ugyanakkor szívmelengető látni azt, ahogy a többségből ez mégis a jót hozza ki. Ők tudják a dolgukat, hogy ezt csak együtt lehet átvészelni, és nagyon sok önzetlen felajánlás érkezik akár cégektől a távoktatást segítő eszközökre, önkéntesektől kezdeményezések az idősek támogatására, közintézményektől online elérhető kurzusokra, előadásokra, és ezek egyre csak szaporodnak. Az olasz erkélykoncerteken el is pityeredtem kicsit, és azt hiszem, hogy büszke voltam arra, hogy mi ilyet is tudunk.

Tegnap este hogy ráhangolódjak a dologra, mert unatkoztam, megnéztem két vírusos filmet: Fertőzés (2011) és Legenda vagyok (2007). Meglepő módon az előbbi kicsit hasonlít a mostani helyzetre, leszámítva pár filmes drámai fogást.

A mai napot a jó kis hasizom gyakorlatommal kezdtem, aztán munka-munka-munka. A hétvégén hirtelen felindulásból vettem medvehagymát, aminek most van a szezonja, de nem igazán tudtam, hogy mit lehet belőle készíteni. Úgyhogy kinéztem egy receptet és napközben leugrottam bevásárolni, hogy felkészüljek a következő napokra és hogy meg tudjam sütni ezt a medvehagymás pogácsát. Szerettem volna bemenni a gyógyszertárba is, de olyan sor állt előtte, hogy ez pár napig most felejtős lesz. Közben hívott a fodrász is, hogy tegyük át az időpontot.

Aztán olyan is volt, hogy a nagyimra ráírtam, hogy ugye nem teszi ki otthonról a lábát, mert kicsit az ő védelmükben csücsülünk otthon. Meg kértem tőle, hogy mivel sok barátnője nem olyan menő mint ő, hogy fent van Facebookon, vagy van okostelefonja, ezért terjessze nekik is az igét, hogy tessék otthon maradni, és inkább a szomszédot kérjék meg hogy vásároljon be nekik.

Most pedig asszem veszek egy forró fürdőt, letöltök valami filmet és chatmarathont rendezek a tinderen. Vigyázzatok magatokra és olvasom ám a blogjaitokat, hogy ki mivel tölti az idejét, abból is inspirálódom:)

Ki mit csinál otthon?