kétszersült

Az ember próbál vigyázni, mert tényleg a csapból is az folyik, hogy covid és hogy omicron, meg hogy nagyon fertőző, és persze a napi új fertőzöttek száma, ésatöbbi. FFP2 maszk szorítja a fülem tövét egész nap, csak evéskor és iváskor enged a szorítás, a kilincs után a csap tekerője a következő tárgy, amit elkapok, és öblítem le a láthatatlan kis katonákat a kezemről. Erre a harcmezőn, míg bujkálok az ellenség elől, nem megtalál valami mezei vírus? Úgyhogy az egész kedd éjszakát azzal töltöttem, hogy megszabaduljak a gyomrom tartalmától (mind a három étkezéstől), szerdán pedig az alváshiány és a szörnyű hasfájás miatt egész nap ágyban voltam. Teszteltem is, de semmi. Közben megtudtam, hogy sokan influenzásak, gondolom a vírus két évig sorban állt a covid mögött, és most megerősödve jött vissza.

Nagyon jól esett végigaludnom a napot, gyenge voltam és kimerült. Karesz szerencsére aznap épp nem dolgozott, úgyhogy figyelt rám. Szerzett nekem háztartási kekszet és kétszersültet. Kiderült, hogy nem tudja mi az a kétszersült, nekem meg olyan jó volt ízlelgetni ezt a szót, gyerekkoromra emlékeztetett. Az egész napból aztán csak annyi maradt meg, hogy két alvásom közötti félálomban látom, ahogy cseréli a bögréket az éjjeli szekrényen, és hozza be a frissen gőzölgő gyömbérteát. A mai napra még maradt mutatóba kis gyomorcsikorgás meg glugyogás, úgyhogy marad a diéta is, de sokkal jobban vagyok és már lázam sincs.

Közben fel kell vennem valakit a csapatomba, és egy olyan srác jelentkezett, akivel én anno randiztam, jajj!